A nyújtás és a pilates általában kéz a kézben járnak. A nyújtással, ahogyan maga a szó is mondja, nyújtjuk az izmainkat és az ízületeinket. Ritkán végezzük azonban a nyújtást egymagában. Általában kiegészítőként alkalmazzuk, például a pilates mellé. A nyújtás készít fel minket magára a pilatesre, és a nyújtással tudjuk az edzés után ellazítani az izmokat.
Egy fontos dolog különbözteti meg a nyújtást és a pilatest a többi edzésprogramtól. Amíg nyújtunk, vagy pilates gyakorlatokat végzünk, teljes koncentráció és fókusz szükséges. Nem kapcsolhatjuk ki úgy az agyunkat, mint a futás, a kerékpározás, vagy hasonló kardió gyakorlatok esetében. Fellépünk a futószalagra, feltesszük a fülhallgatót, feltekerjük a hangerőt és máris egy másik világban vagyunk. Nem figyelünk arra, ahogyan futunk – a testünk mintha magától működne. Ez a pilates és a nyújtás esetében nem lehetséges – minden pillanatban jelen kell lennünk mentálisan. Nemcsak, hogy ezáltal nagyobb precizitással tudjuk majd elvégezni a feladatokat, de a hétköznapokban is hasznát tudjuk venni ennek az újonnan megszerzett koncentrációs képességnek.
A nyújtásnak számos módszere van. Külön gyakorlatok vannak a bemelegítésre, az ellazulásra, a rehabilitálásra stb. Módszertől függetlenül, a nyújtás a következő előnyökkel jár:
- Nagyobb hajlékonyság
Magától értetődő a dolog. Megnyújtjuk az izmokat és az ínszalagokat, így az egész testünk hajlékonyabb lesz. Ha eddig előrehajolva nem tudtuk megérinteni a padlót, rendszeres nyújtással akár le is tudunk majd tenyerelni anélkül, hogy behajlítanánk a térdünket.
- A stressz kezelése
Mitől kerülünk a stressz állapotába? Folyton csak rohanunk, ügyeket intézünk, főzünk, mosunk, értekezletekre járunk, a nap végére pedig úgy érezzük magunkat, mint egy szétnyújtott rongybaba. A nyújtás két okból is segít a stresszoldásban. Először is, amíg nyújtunk, csakis a mozdulatokra fókuszálunk, nem a véget nem érő napi teendőkre. Eltávolítjuk magunkat a problémáktól, és egy kis nyugalmat nyerünk. Másodszor pedig, megismerjük a testünket, a nyújtással ugyanis az izmainkat helyezzük stressz alá. Ha megtanuljuk elfogadni azt a fajta stresszt, akkor az „agyi nyújtást” is könnyebben fogjuk majd kezelni.
- Tisztább gondolkodás
A rohanó világban néha még arra sem jut idő, hogy új perspektívát keressünk, és hogy tisztán átlássuk a dolgokat. A nyújtás közben azonban könnyen átlátható, hogy mi az, ami tényleg fontos, és mi az, amit el kell engednünk. Hiszen, ép testben ép lélek!
- A fájdalom kontrollálása
A mozgás segíthet beazonosítani, hogy honnan jön a fájdalom. Ha megtaláltuk a forrást, akkor könnyebb lesz különböző mozdulatokkal csökkenteni a fájdalmat. Eredményesebb az, ha úgy tekintünk a nyújtásra, mint egy felfedező körútra. Ezúttal azonban a testünk az, amit fel kell térképezni. Ha mindig ugyanazokat a pózokat vesszük fel, akkor csak bizonyos izomcsoportok fognak dolgozni. Így nehezebb megállapítani, hogy pontosan melyik testrészünkből ered a fájdalom. A megfelelő légzéstechnika elsajátítása és egyes nyújtások segítenek csökkenteni a testi feszültséget.
- Jobb test-elme kapcsolat
Gyakran nem figyelünk eléggé oda a testünkre. Hanyagoljuk az éhséget, a fáradtságot és a fájdalmat, hiszen egyszerűen nincs időnk vele foglalkozni. A nyújtás időt ad arra, hogy kapcsolatba lépjünk a testünkkel, és felmérjük, hogy minden rendben van-e testileg és lelkileg is. Ehhez csupán arra van szükség, hogy találjunk egy nyugodt helyet a nyújtáshoz, ahol semmi nem tereli el a figyelmünket.
- Pihentetőbb és minőségesebb alvás
Nehéz úgy elaludni, ha érezzük, hogy valami nincs rendben. Lehet szó tompa fájdalomról, feszültségről, vagy bármi másról, ami ébren tart minket. A legtöbben folyton hordozunk magunkkal valamilyen feszültséget anélkül, hogy észrevennénk. Ezt a feszültséget általában a vállakban, a hátban és a hasban hordozzuk. Egy egyszerű nyújtás segít enyhíteni ezt a feszültséget, és ezáltal pihentetőbb alvást eredményez.
- A sérülések kockázatának csökkentése
Az a test, ami nem hajlik, az törik. Ez rendkívül igaz az idősebb korosztályra, akiknél már a kisebb esések is járhatnak csonttöréssel (persze, ez a csontok állapotán is múlik). Dolgozzunk azon, hogy testünk hajlékony legyen, így sokkal valószínűbb, hogy az eséskor csak megütjük az izmainkat, és nem törjük el a csontokat (a legérzékenyebb helyek mindenképp a csípő, a csukló és a térd).
- Jobb közérzet
Tudósok szerint naponta mindössze 7 perc edzés is elegendő ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat, csökkentve ezzel a depresszió kialakulásának kockázatát. Igen, a nyújtás is edzésnek számít, és nem, nem csak gyengéknek való.
- Fogyás
A nyújtás serkenti a szervezet hatékonyságát. Serkenti a cirkulációt, friss oxigént juttat el az izmokba és az agyba. A testünk könnyebben eliminálja a toxinokat, amivel akár a fogyást is elősegítheti. És bár általában nem a fogyás a nyújtás elsődleges célja, mégis legtöbben kellemes mellékhatásként élik meg.
- Jobb egyensúly és testtartás
A hajlékonyabb, erősebb izmok segítenek az egyensúly megtartásában. A nyújtással felszabadíthatók a test merevebb részei is, amelyek a helytelen testtartásért felelősek. Nyújtással a testünk szimmetrikusabb lesz, és szinte azonnal észlelhető lesz a változás a testtartásunkban. Fontos rendszeresen nyújtani, hogy az izmaink megjegyezzék a mozdulatokat. Minimum heti 3-4 alkalommal érdemes megismételni az alapgyakorlatokat.
Ne akarjuk az egész életünket megváltoztatni egyetlen óra nyújtással. Ne az legyen a cél, hogy egy hét alatt megtanuljuk a spárgát, vagy hogy gumiemberré váljunk. Legyenek a célok reálisak, és haladjunk lépésről lépésre! Ne vigyük túlzásba már az első alkalomkor, hiszen a testünknek időre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új mozdulatokhoz. Ismerjük a határainkat, és ne várjuk el a lehetetlent magunktól. Ha kitartók és türelmesek vagyunk, hamar érezni fogjuk majd a nyújtás előnyeit.
