Számos érv szól a rendszeres edzés mellett. A legfontosabbakat mindenki ismeri – csökken a szívbetegségek, az agyvérzés és a cukorbetegség kialakulásának a kockázata. A fogyás, a vérnyomás-csökkentés és a depresszió megelőzése is nyomós okoknak számítanak. Mindemellett pedig ott van az is, hogy egyszerűen csak jobban szeretnénk kinézni (ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy a szépség relatív – legfontosabb az egészség és a jó közérzet).
Van azonban egy érv, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni (talán pont azért, mert nem edzünk rendszeresen?). Akár akarjuk, akár nem, természetes része az életnek az, hogy megöregszünk. Nem csak a test, hanem az agy is. Ki gondolta volna, hogy az edzéssel nem csak a testünket, de az agyunkat is meg tudjuk óvni az idő múlásától? Egy jó edzés pozitív hatással van az agyra, és megőrzi az emlékezési és a gondolkodási képességeinket.
Ez a felismerés nem is jöhetett volna jobb időben, ugyanis egyes kutatások szerint minden négy másodpercben demenciát diagnosztizálnak valakinél. Ez alapján 2050-ben már 115 millió ember fog demenciában szenvedni világszerte. Soha nem késő elkezdeni az edzést. Gondoljunk csak bele, vajon hány emléket tudunk megőrizni azzal, ha még ma felkelünk a kanapéról, és elkezdünk edzeni?
Az edzés és az agy
Az edzés közvetlen és közvetett módon is segíti a memóriánkat és a gondolkodást. Nem valamilyen elvont, pszichológiai magyarázatról van szó – annyi történik, hogy az edzésnek köszönhetően csökken az inzulinrezisztencia, csökken a gyulladás, és serken a növekedési faktorok kibocsájtása (ezek a faktorok hozzájárulnak az agysejtek egészségéhez, valamint az új vérerek kialakulásához). Ezt értjük direkt, illetve közvetlen mód alatt.
Indirekt módon, az edzés javítja a hangulatunkat és az alvási szokásainkat, valamint csökkenti a stresszt és a szorongást.
Számos kutatás bizonyítja azt, hogy az agynak azon részei, amelyek a gondolkodásért és a memóriáért felelősek, sokkal nagyobb volumenűek azoknál a személyeknél, akik rendszeresen edzenek. “Még izgalmasabb az a felfedezés, hogy fél év rendszeres, közepes intenzitású edzés által növelhető az agy ezen területeinek volumene”, mondja Dr. Scott McGinnis, idegsebész. Ilyen információk után mégis miért ne próbálnánk ki magunkat a pilatesban? Legrosszabb esetben fél év után abbahagyjuk, és elmondhatjuk, hogy tettünk az agyunk egészségéért. Ha azonban megtapasztaljuk, hogy emellett milyen pozitív hatásokkal jár még a pilates, nem fogjuk beérni csupán fél év edzéssel!
Tegyünk vele egy próbát
Mihez kezdjünk? A válasz egyszerű.
Irány edzeni!
Előbb azonban nézzük meg, milyen gyakorlatok a legjobbak erre a célra. Minden kutatás foglalkozott a sétálással. “Valószínűleg minden gyakorlat, amely felgyorsítja a szívverést, pozitív hatást fog elérni”, mondja Dr. McGinnis.
Milyen gyakran kell edzeni ahhoz, hogy érezzük a hatást? A kutatás résztvevői heti kétszer sétáltak egy-egy órát. Ez heti 120 perc közepes intenzitású edzést tesz ki. Általában napi fél óra aktivitás ajánlott (egy-két pihenőnap belefér), vagy heti 150 perc. Ha ez túl soknak tűnik, kezdhetjük napi néhány perccel, majd hetente hozzáadhatunk 5-10 percet mindaddig, amíg el nem érjük a kitűzött célt.
Nem mindenki szeret sétálni, nekik sem kell azonban lemondaniuk a jó memóriáról. Bármely közepes intenzitású edzésforma szóba jöhet, mint például az úszás, a lépcsőzés, a tánc vagy a pilates. Ha nem tudunk időt szakítani az edzésre, akkor egy intenzív felmosás, porszívózás, gereblyézés stb. is megteszi. A lényeg az, hogy érezzük, ahogyan gyorsul a szívverés.
Nehéz egyedül belevágni? Ilyen esetben a következőkkel próbálkozhatunk:
• Csatlakozzunk be egy csoportba, vagy társuljunk néhány barátunkkal (kiváló pilates csoportok vannak, amelyek tagjai kölcsönösen motiválják egymást, így senki nem fogja félúton feladni).
• Kezdjük el követni a haladásunkat. Számos mobiltelefonos applikáció alkalmas erre a célra.
• Alkalmazzunk személyes trénert. Nem egy olcsó mulatság, de talán pont ez fog minket motiválni.
Bármelyik edzésforma mellett döntünk, a legfontosabb, hogy kialakítsunk egy szokást. Olyan ez, mintha minden nap reggel nyolckor bevennénk egy gyógyszert. Végülis, sokan vannak azon a véleményen, hogy az edzés a legjobb gyógyszer. Akár igaz ez, akár nem, veszíteni biztosan nem fogunk azzal, ha elkezdünk rendszeresen edzeni.
