A stressz mindenki életében jelen van. Egy kis stressz senkinek nem árt – éberebbek leszünk tőle, figyelmesebbek, sőt, akár még jobban is teljesíthetünk. Ha azonban túl sokáig élünk túl nagy stresszben, annak akár komoly következményei is lehetnek.
A túl sok stressz minden szempontból káros az egészségünkre – nem tesz jót sem az izmoknak, sem az agynak, sem semmilyen más szervünknek. Cikkünkben a stressznek az izmokra gyakorolt negatív hatásairól lesz szó.
Az izmok és a stressz
Gondoljunk csak vissza egy olyan alkalomra, amikor gőzerővel dolgoztunk egy projekten, mert szorított minket a határidő. Hogyan ültünk az asztalnál? Görnyedt háttal, megfeszült vállakkal, szorosan összezárt állkapoccsal.
Mindez az izmok krónikus izomfeszüléshez vezet. Idővel jelentkezik a fájdalom is, ami a későbbiekben állandó jelleggel jelen lesz az életünkben. Hiába próbálnak a gyógyszergyárak számtalan izomlazító kenőcsöt ránk sózni, az igazság az, hogy ezek aligha fogják enyhíteni a fájdalmat. A különböző „csodaszerek” ellen szól az is, hogy a fizikai terápia legtöbbször pont a krónikus stressz és feszültség miatt válik szükségessé.
Ez a probléma szorongásos izomfeszülésként is ismert. Tünetként jelentkezhet a rángatózás, az állandó fájdalom és az izomgörcsök. A tünetek súlyossága személytől függ, és míg egyesek csupán egyszerű kellemetlenségként élik meg, másoknál a fájdalom akár bénító is lehet.
Miért vannak a stressznek fizikai tünetei?
A stressz különböző szövetekre különböző hatással van. Általánosságban véve, a stressz a szervezetet „vészüzemmódba” helyezi, ennek következményeként pedig elindul a stresszhormonok (kortizol) termelődése. Ezek a hormonok a vérrel együtt eljutnak a célzott szervekig, és serkentik azok működését. Így akar a szervezetünk megóvni minket az esetleges veszélytől (ami a modern világban legtöbbször csak egy egyszerű nyilvános szereplés). Az izmok is megkapják ilyenkor a szükséges kortizol-adagot.
A stresszhormonok hatására az izmok megfeszülnek, és készen állnak a futásra vagy a harcra. Ez rendkívül hasznos olyan esetben, ha tényleg valódi veszély leselkedik ránk. Ha azonban a stressz-szintünk krónikusan magas, az azt jelenti, hogy az izmaink folyton készenlétben állnak, ami kifejezetten káros az izmoknak, sőt, az egész szervezetnek is. Az izmok megfeszülése csak egy rövid periódusig kellene, hogy tartson, semmiképp nem napokig, hetekig vagy akár évekig.
Amíg az izmaink meg vannak feszülve, kevés vér jut el hozzájuk. Normális esetben (amikor az izmaink el vannak lazulva) az izmokba elegendő vér jut. Ez a vér tisztítja meg az izmokat a felhalmozódott tejsavtól és más káros anyagoktól. A folyamatos feszültség azonban limitálja a véráramlást, valamint a mozgástartományt is. Ennek eredményeként az izmaink veszítenek a rugalmasságukból és kevésbé lesznek mozgékonyak. Mivel az izmaink nem tudnak a megszokott módon teljesíteni, a feladat az ízületekre és az ínszalagokra hárul. Az ízületek és az ínszalagok rendkívül érzékenyek, így a sok pluszmunka könnyen okozhat fájdalmat, vagy akár sérüléseket is.
Ez azonban csak egy apró része a stressz negatív hatásainak. Ahogy egyre tovább vagyunk stressz alatt, a negatív következmények száma egyre csak nő.
Összegezve tehát, a krónikus stressz limitált mozgástartománnyal és fájdalommal jár. Ez a fájdalom jelentkezhet a nyakban, a hátban, vagy különböző ízületekben. Ami kezdetekben csak apró kényelmetlenség, az kezelés nélkül oda vezethet, hogy még az olyan egyszerű mozdulatok, mint az ágyból való felkelés is komoly kihívást jelentenek.
Hogyan tudjuk kezelni a stresszt és a vele járó fájdalmakat?
Az első, és legfontosabb lépés a stressz csökkentése. Ezt a következőképp tudjuk elérni:
- Alvás. A kortizolszintet úgy tudjuk legkönnyebben csökkenteni, ha egészséges életmódot folytatunk. Ennek elmaradhatatlan része a napi 6-8 óra alvás. Amíg alszunk, a testünk pihen, a kortizolszint pedig csökken. Alvás közben történik a test regenerálódása is.
- Egészséges étrend. Egyes ételek, mint például a bogyós gyümölcsök és a magas kakaótartalmú csokoládé hozzájárulnak az endorfinok (boldogsághormonok) kibocsájtásához. Ezek a boldogsághormonok csökkentik a kortizolszintet, miközben a közérzeten is javítanak. A különböző növényi teák is sokat tudnak segíteni.
- Masszázsterápia. Egyszerre csökkenti a stresszt és lazítja el az izmokat. Az izomszövetek megfelelő stimulálása segít a relaxálásban és a feszültség csökkentésében.
Ha a stresszt sehogy sem sikerül eliminálni az életünkből, akkor sem kell együtt élnünk a fájdalommal. Kiváló tornagyakorlatok léteznek, amelyek képesek enyhíteni, vagy akár teljesen megszüntetni a fájdalmakat. Ilyen például a pilates is. A pilates olyan alacsony intenzitású gyakorlatokból áll, amelyek a légzésre és az izmok nyújtására fókuszálnak. Egy jó torna csökkenti a stresszt, a pilates azonban nem csak erre képes. Olyan módon dolgoztatja az izmokat, hogy azok ellazuljanak. Rendszeres pilates-szel csökkenthető a fájdalom és növelhető a mozgástartomány.
Végezetül…
A stressz komoly probléma, amely felett nem szabad csak úgy átsiklani. Ha a megfelelő életmód mellett is úgy érezzük, hogy kezdenek felgyülemleni a gondok, rendkívül fontos időt szánni arra, hogy lazítsunk egy kicsit. A munka és a házimunka megvár – az egészség és a jól lét az, ami igazán fontos.